A szövetkezeti működés alapelvei, a népszerű suligyümölcs program, valamint a nemzetközi kitekintés és a biotermészetéssel kapcsolatos tartalmak után komoly szakmai sorozatot indít a MEGÉR-TÉSZ szövetkezet.

Szakértőink segítségével a metszés alapjait sajátíthatják el – előbb a kajszi, majd a meggy kerül sorra!

A kajszi metszésekor a fajták növekedési típusa szerint kell megválasztani a műveleteket – az alábbi felosztás dominálja a munkafolyamat tervezését!

A/1 – „Ágtípusos”, vagyis csúcsi elágazódási hajlamú fajták

Jellemző az ágak és vastag gallyak gyors vastagodási üteme. Mérsékeltebb elágazódás, ezáltal a csúcsi dominancia erősebb, a fa „szellős” érzetet kelt. E fajták hajlamosabbak a felkopaszodásra, de nem hajlamosak a lehajlásokra (kivéve extrém mennyiségű termés esetén, ritkítás nélkül). A vesszők kevésbé rugalmasak. Főleg a rövid hajtásokon hoz virágot, majd termést. Példák: Gönci fajtakör

A/2 – „Gallytípusos”, vagyis középső elágazódási hajlamú

A vastagabb (3-4 éves) ágakkal és gallyakkal szemben a vékony gallyazat dominál, a fa ránézésre sokkal sűrűbb a középső részen. Az ágak kisebb számúak, és vékonyabbak, a korona szerkezete széthajló, laza. E fajták esetében lényegesen jobb a példányok elágazódási hajlama, kedvezőbb a megújulási hajlama is. Példák: Ceglédi fajtakör

A/3 – Kiegyenlített ág- és gallytípusos

Az előző kettő kombinációja, gyakorlatilag az előző kettő jó tulajdonságaival. Példák: Magyar kajszi C235, Rakovszky

B/1 – Papp féle ernyő (öreg kajszi)

Közbeoltott oltványok, 150-180cm törzsmagasság jellemző. Alapvetően „ipari”, nem igényel különösebb gondozást és szaktudást a kezelése (kivéve, ha nem erre alkalmas fajtát próbálunk ilyen módon nevelni- mint az öreg kajszit). „Traktor-méretre” igazítás után évente gallyritkító metszés alkalmazandó. Az erős ritkításra gyors és erős hajtásnövekedéssel válaszol, de a fejlődő hajtások így is kapnak elegendő fényt, ezért a berakódásuk biztosra vehető.

B/2 – Váza

Általában 3-5 vázág, ezeken 6-12 gallérág, egy-, esetleg két emeletben. A gallérágaknak körülbelül 30 fokos szögben kell állniuk. A túlterhelést termésritkítással előzhetjük meg. A koronaforma felfelé törő, a gallérágak vezérvesszeit évente felére vissza kell vágni, hogy a további növekedést biztosítsuk. A korona külsejében a besűrűsödött vesszőket, gallyakat évente kell ritkítani. Gyakori hiba a terhelés (és elmulasztott ritkítás) okaként a vízszintes gallérág, ami a következő évre lehajló ág lesz, majd rövidesen elszárad, de addig is tápanyagot von el.

B/3- Kompakt váza (fiatal kajszi)

Kizárólag kézi szedésre, alacsony törzsű fák esetén! Koronanevelés során folyamatos a hajtások és vesszők ritkítása, sűrítő és y-elágazások eltávolítása, valamint a koronába befelé növő hajtások kivétele. Termőkorban minden évben erős fenntartó metszést igényel – még jó fényviszony mellett is, ami biztosítja a termőrészek képződését. Fontos a termésritkítás elvégzése, mert a hosszú, és nem túl erős vázágak „szétborulnak” a termés súlya alatt, megváltoztatva ezzel a kialakított koronaformát, és ezáltal a tápanyag- és hormoneloszlást is, ami miatt újra kell indítani kinevelésüket, ami terméskiesést okoz.

A fajták, típusok szerinti megosztás mellett fontos a metszés optimális időpontjának megválasztása is. Alapszabály, hogy télen TILOS!!!! metszeni a gutaütés veszélye miatt.

A legjobb időpont betakarítás után, augusztus közepe-vége, szeptember eleje-közepe, illetve tavasszal, virágzás idején vagy akár virágzásban is! A metszéshez használt eszközöket célszerű folyamatosan fertőtleníteni a fertőzések átvitele/visszafertőzések megakadályozása miatt.

A kajszi általános metszéselvei

• metszésmódjára a „gyengéd metszés” jellemző, ami a tápanyag, a víz és a hormonok optimális eloszlását segíti
• erős metszésre szabálytalan növekedési reakciókkal válaszol, ami rontja a megvilágítottságot, ezáltal a berakódást, gyakori lesz a „csúzli ágas” az ágak végén.
• a korona alsó-külső részén a gallyazat visszametszése felére-harmadára kiváló eljárás – növeli a kötődést és/vagy a gyümölcsméretet
• túlzott nyári metszés sárgulást (gyökér éhezést) okoz
• érdemes 3-5 évente ágritkítást végezni, az ágvisszametszés lényegében ifjító jellegű rövidítést eredményez
• fontos az úgynevezett vízhajtások eltávolítása, ha rossz helyen van, illetve metszetlenül meghagyása, ha váltónak hagyjuk
• a nyársszerű vesszők a hajtórügyeken kívül termőrügyeket is hordoznak, ezért célszerű ezeket meghagyni; ugyanakkor a vékony, törékeny vesszőket el kell távolítani, lehetőleg tőből
• a kajszi metszésekor elsőrendű fontosságú feladat a SEBKEZELÉS!

Végül, de nem utolsósorban egy hatékony és eredményes eljárást eredményező javaslat. A levágott ágakat, nyesedékeket célszerű lezúzni, leforgatni, valamint a lehullott leveleket is forgassuk alá a talajba. A tárcsázással javítjuk a talaj minőségét, elősegítve a fák növekedését – közvetve az optimális, gazdag hozamot!