MEGÉR-TÉSZ Mezőgazdasági Értékesítő- TÉSZ Szövetkezet

2473 Vál, Burgundia utca 63.   megertesz@gmail.com   +36 70 198-09-09

Ne csak vess, arass is – pénzügyi tipptár gazdálkodóknak! (2.)

Szerző: | ápr 12, 2017

Folytatódik a hasznos pénzügyi tippeket felvonultató sorozatunk, amellyel a gazdálkodókat segíti a MEGÉR-TÉSZ szövetkezet. Közösségünk a Castellum.do műhelyével együttműködve kezdett tájékoztatójának célja változatlan: Somfai Sándor adótanácsadó iránymutatása nyomán a gazdálkodás „zsebbevágó” elemeivel ismertetjük meg az érintetteket, érdeklődőket. Célkeresztben az EFO! (X)

Ahogy ígértük, folytatjuk a MEGÉR-TÉSZ új sorozatát, amely az adó- és vállalatvezetési tippekre fókuszál: Somfai Sándor adótanácsadó értő iránymutatásával továbbra is olyan pénzügyi megoldásokban segítjük böngészőinket, amelyek révén a gazdálkodók, őstermelők hatékony és eredményes munkát végezhetnek – pénzügyi szempontból is. Nem könnyű terep – de segítünk!

A képlet változatlan: egy-egy fontos kérdéskört igyekszünk tisztázni – mégpedig szabatos, adóügyi szempontból kellően okadatolt, ego támadhatatlan magyarázattal. Íme!

Mit tud az EFO?

2017-ben az egyszerűsített foglalkoztatási bérek számolása kapcsán az alábbiakra kell figyelni – vagyis az EFO számításakor az alábbi alapelvek az irányadók:

  • Egyszerűsített foglalkoztatás kizárólagosan órabéres megállapodás legyen (van napibér is, de azt el lehet rontani).
  • A minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás esetén idén: a minimálbér (733 Ft/óra) 85 százaléka, azaz 623 Ft/óra, vagy a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (926 Ft/óra) 87 százaléka, azaz 806 Ft/óra.

Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15 százalékos éjszakai pótlék a 2200 – 600 óra közötti munkaidőre. Figyelem, fontos: a pótlék akkor is jár, ha a munkavégzés ideje 2200 – 600 óra között meghaladja az egy órát.

Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül az 50 százalékos „túlóra pótlékot” is meg kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás – például: egybefüggő 2 nap bejelentés úgy, hogy az 1. nap 12 óra, 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)

A boltokban, közértekben, ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, ott 50 százalékos vasárnapi pótlékot kell fizetni.

Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50 százalék „túlóra pótlékot”, valamint ezen felül további 50 százalékos vasárnapi pótlékot is kell fizetni.

Például ha egy étteremben fizetett ünnepen dolgozik egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100 százalék pótlék is jár.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2017-ben: 11 740 Ft/nap/fő. Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni (adóalap növelés):

  • a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében Tao tv. 3. számú melléklet A) 14. pontja alapján társasági adófizetési kötelezettség keletkezik;
  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak az Szja. tv. 11. számú melléklet IV. 15. pontja alapján vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.

Szintén kardinális kérdés, kell-e SZJA-t fizetni a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatási bére után?

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az adómentesség felső határa – HA a munkavállaló szakképzettséget NEM IGÉNYLŐ munkakörben van foglalkoztatva: a munkában töltött napok száma X a minimálbér napi összege (2017-ben 5 870 forint)

A számítást az alábbi példával szemléltethetjük:

Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap

Kapott jövedelem: 80 000 Ft (10 nap X 8óra X 1000 Ft)

Mentesített keretösszeg: 10 nap X 5 870 Ft= 58 700 Ft

Az adóbevallásban szereplő összeg: 21 300 Ft (80 000 Ft – 58 700 Ft)

Lássuk, hogy módosul a képlet, ha a munkavállalót SZAKKÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ munkakörben foglalkoztatják!

A munkában töltött napok száma X a garantált bérminimum napi összege (2017-ben 7 410 forint)

A számítást az alábbi példával szemléltethetjük:

Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap

Kapott jövedelem: 80 000 Ft (10 nap X 8óra X 1000 Ft)

Mentesített keretösszeg: 10 nap X 7 410 Ft= 74 100 Ft

Az adóbevallásban szereplő összeg: 5 900 Ft (80 000 Ft – 74 100 Ft)

Fogalmi keretek – miért üdvös az EFO?

Az EFO törvény célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva létesüljön a munkaviszony. Ennek érdekében két típusát ismeri az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát, valamint az alkalmi munkavállalást. Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest.

A mezőgazdasági idénymunka fogalmát az említett törvény külön is meghatározza. Ide tartoznak a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A munka pedig akkor idényjellegű, ha az a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

A fentiekből látható, hogy eléggé tág az idénymunka meghatározása. Maga a tevékenység elegendő, ha érintőlegesen kapcsolódik a mezőgazdaság területéhez, a munkavégzésnek azonban idényjellegűnek kell lennie. Amennyiben a tevékenység nem kötődik évszakhoz vagy az év valamely szakához, abban az esetben ugyanakkor inkább az alkalmi munkavégzés szabályait kellene alkalmazni. Ebben az esetben ugyanakkor az időkorlátok szűkebbek, hiszen a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető.

Pin It on Pinterest

Share This