Múlt héten nagyot futott hasábjainkon szövetkezetünk komoly szakmai tanácsadó sorozatának első felvonása – és máris itt a folytatás! Szakértőinek segítségével ezúttal is a metszés alapjait sajátíthatjuk el – múltkor a kajszi volt soron, most a meggy következik. Hasznos tudnivalók, tippek és trükkök a hajtás után!
Mielőtt a konkrét tanácsokra térnénk, tekintsük röviden át a metszéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat!
Termőkori metszés lehet
- Zöld – vagyis vegetációban végrehajtott beavatkozás
- Fás – vagyis nyugalmi időszakban végrehajtott beavatkozás
A zöldmetszés alkalmazása során a következő évben gyengébb hajtásnövekedést várhatunk, míg a nyugalmi időszakban végzett beavatkozás a rá következő évben erős hajtásnövekedést produkál. A termőfelületet mindkét esetben a lehető leg kisebb stressznek szabad kitenni, minél kisebb felület eltávolítására kell törekedni, hogy a termőegyensúly ne bomoljon meg.
A fenntartó metszés általános elvei
- TÉR: magasság, illetve oldalirányú kiterjedés /traktorméret, állványméret,
- FÉNY: Elöregedett koronaelemek eltávolítása, ritkítás
- IFJÍTÁS: A termőrészek változásával a termőegyensúly megtartására kell törekedni, a lehető legmagasabb termésátlag mellett.
Forgó rendszerű megújítás! A metszés során a metsző dönti el, hogy mit vág le, és mit hagy meg. A metszés során minden esetben az ág, vagy vessző végétől haladunk a korona belseje felé. Figyelembe kell venni a vessző állását, milyen helyet foglal el a gyümölcsfa koronájának belsejében, milyen a helyzete. Nem a levágandó vessző mérete, vagy vastagsága az irányadó, hanem a koronában lévő elhelyezkedése, állása. A kívánatos hajtáshelyzet 35-40 fokot zárjon be a vízszintessel, a fa képzeletbeli középpontjától sugárirányba essen – ennek nyomán mind a napfény, mind a növényvédő szer akadály nélkül bejuthat a korona belsejébe.
Nagy gondot kell fordítani a metszőeszközök tisztítására, fertőtlenítésére, hogy egyik fáról a ne vigyünk fertőzést a másik fára.
Nagyon fontos elem a sebkezelés!
Mindezek után lássuk a különféle meggyfajtákkal kapcsolatos metszési szabályokat, kívánalmakat!
A termőre fordult fák koronáira jellemző kategóriák:
- A. Bokrétás, és rövid termőrészek túlsúlya jellemző. Érdi nagy gyümölcsű, Favorit, Piramis, Oblacsinszka. Felkopaszodási hajlam; túlnyomórészt bokrétás és rövid termőrész (mint cseresznye); lassú ütemű elöregedés. Általában a teljes elöregedett gallyat metsszük le az ifjítás érdekében!
- B. Rövid és hosszú termőrészek 50-50 százalék arányban. Érdi jubileum, Korai pipacs, Pándy, Újfehértói f., Kántorjánosi – 2 évente metszés. Felkopaszodási hajlam; kizárólag, vagy túlnyomórészt hosszú termővesszők (40-50cm-ig). A vessző oldalán virágrügyek, csúcson hajtásrügy, oldalán hajtásrügy nincs – ezeket kell tőből eltávolítani!
- C. Középhosszú és hosszú termőrészek túlsúlya jellemző. Schatenmorelle, M-209, Cigánymeggyek – évente rendszeres karbantartó metszés. Felkopaszodási hajlam; nagy arányban az 50 cm-nél hosszabb termővesszők (túlnyomórészt kopasz ostorok). Ha a vesszők felső harmada virágrügy, az alsó 2/3-a hajtásrügy, akkor „felezni” kell a vesszőt. Jó felújíthatóság, nincsen teljes eltávolítás! Az ostorosodásra hajlamos fajtánál – például a cigánymeggynél – rendszeres, aprólékos évenkénti metszést kell alkalmazni!
- D. Fiatalon rövid, Időskorban hosszú termőrészek jellemzőek. Montmorency, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő. Időskorú fáknál – állapottól függően – az ostorok visszametszése, megújító, vagy termőíves metszés javasolt.
- Ritkító metszés: Az elöregedett, besűrűsödött termőgallyak, koronabelsőt árnyékoló ágak, lelógó ostorok eltávolítása, amely nyomán több fény, levegő juthat a koronába. Ha még mindig sűrű, akkor következhet a termőgallyak visszametszése, a termőrész ifjítása. Ajánlott ideje: betakarítás után, mert kevésbé mézgásodik.
- Termő gallyazatot megújító fás metszés: Az egyensúlyban levő idősebb állományban fokozatosan alkalmazott technika. Általában a meredekebb, vázágon, vagy vázkaron lévő erősebb növekedésű vessző visszacsípése. E metszés erősen felfele törő hajtást, valamint rövid és középhosszú termőrészeket eredményez.
- Termőíves metszés: Kimondottan a lelógó, elöregedett, kopasz termőgallyak megújítása. Adott, ívelt gallyazat leváltása a vázághoz legközelebbi, jó állású hajtásra. E metszés célja a megújulás, az ostorosodás visszafogása.
- Nyári hajtáscsúcs-visszacsípés
- Gépi síkfalmetszés
- Gyökérmetszés – altalajlazítóval
Végül, de közel sem utolsósorban egy, a szakmai alapokon túlmutató elem – nagyon fontos alapfeltétel, hogy tisztában legyünk a metszés valódi okával! A felvett, vízben oldott tápanyagok, a termelt hormonok eloszlanak a metszés után meghagyott rügyekre (illetve a meghagyott vessző hosszának megfelelően táplálják a fás részeket).
A metszéssel próbáljuk a nekünk kellő, jó állású termőrészeket erősíteni, a jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű termés érdekében! Jó munkát hozzá az új esztendőben is!
