Bőséges bodzatermés

A bodza gyógyhatása már régóta ismert, felhasználása szerteágazó és széleskörű. A nemes bodza ültetvényi szintű termesztése sem újkeletű tevékenység – évre év növekszik a telepített területek nagysága. Összeállításunk a hatékony termesztéshez és szaporításhoz nyújt kézzelfogható segítséget!

Kezdjük egy remek hírrel: az egyre növekvő területek ellenére sem fenyeget az a veszély, hogy a túltermelés réme fenyegetné a bodzatermesztésbe fogó gazdákat – sőt, jelenleg hazánkban az új telepítésekkel egyenes arányban vannak a kiöregedő ültetvények.

Trükkök és tippek – telepítés előtt

A fekete bodza környezeti károkra kevésbé érzékeny növény, ám nem tűri jól a szélsőséges időjárási körülményeket. Fényigénye azonban nagy, tehát a telepítés tervezésekor erre is figyelmet kell fordítani; a fény hiánya a hajtások gyengülését okozza, ami meglátszik a virágzat mennyiségi mutatóin, valamint a termés minőségén is. Nem kimondottan fagyérzékeny növény, de fagytűrése fajtánként eltérő lehet. Talajigényét tekintve a nemes bodza legjobban a levegős, nitrogénben gazdag, jó vízellátottságú, enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli. Fontos tudni, hogy rosszul tűri az erősen kötött, tömör talajokon a talajnyomást. Sülevényes homokos talajokon a növény hervadni kezd, a termés aszalódik, mennyisége és minősége is csökken.

Ráadásul a vízellátás tekintetében is érzékeny faj: ha sok a csapadék vagy túlöntözés történik, akkor a növény kipusztul. Ugyanakkor a telepítéskor figyelemmel kell lenni a növény optimális csapadék igényét, mert annak hiánya fiatalabb ültetvényeknél a hajtásnövekedésben kárt tehet, sőt akár ki is száradhat az ültetvény. Az erős szél szintén veszélyt jelent ilyenkor a hajtásokra, azok kitörésével jelentősen visszaveti a növényt a fejlődésben!

Gondos tervezés – hatékony termesztés!

Az ültetvényeket telepítés előtt célszerű előkészíteni, szükség szerint tereprendezni. Ezt követően szakvélemény alapján szükséges tápanyagokkal ellátni a talajt. A talajjavító anyagokat, a szerves- és istállótrágyát 40-60 centiméter mélyen célszerű a földbe dolgozni. Amennyiben a szántás mélysége alatt tömődött, vízzáró réteg található, jó hatást fejt ki az altalajlazítás; ugyanakkor a mélyszántás időpontját úgy kell megválasztani, hogy a szaporítóanyag ültetéséig elegendő idő maradjon a talaj ülepedésére. (Mindez körülbelül egy hónapot vesz igénybe.) A telepítést megelőzően „magágy” minőségre kell elmunkálni a talajfelszínt.

A megvásárolt szaporítóanyag ültetését 5-6 méteres sortávra és 3-4 méteres tőtávra javasolják a szakemberek – annak megfelelően, hogy milyen művelő eszközöket és gépeket használunk. Az is fontos szempont lehet, hogy milyen koronaformát szeretnénk kialakítani.

A szabadgyökerű csemeték esetén az őszi és tavaszi telepítés is javasolt, azon belül is inkább az őszi ültetés – mert jobb eredési arány várható.

A bodza ültetésének menete hasonlatos az egyéb gyümölcsfajokéhoz. A sérült, roncsolódott gyökerek mellett a nagyon hosszúakat is vissza kell vágni. Fejlett talpgyökereknél a vessző tövénél elhelyezkedő gyökereket is eltávolíthatjuk. A 100 centiméternél magasabb törzsképző vesszőt vissza kell metszeni a 80-100 centiméter magasságban lévő rügyig. Tőből kell eltávolítani a törzsmagasság alatti oldalhajtásokat – és amennyiben törzsmagasságban oldalvessző található, azokat a vastagságuktól függően 2-3 rügypárra kell visszametszeni. Az ültető gödör méretét a csemeték gyökérzete határozza meg. A lényeg, hogy kényelmesen elférjenek benne. A szárazabb körülmények között végzett ültetésnél javasolt az iszapolás, majd a gyökerek körüli föld tömörítése. Ősszel történő telepítés esetén az ültetőgödrök takarása szintén javasolt!

A jól begyökeresedett, konténeres szaporítóanyag elvileg az év minden időszakában ültethető, azonban a csapadékban kevesebb hónapokban öntözés szükséges az optimális eredés eléréséhez. Ebből a szempontból a növény számára legkedvezőbb időszak az augusztus és a szeptember.

Ültetés alkalmával gyakran tapasztalhatjuk, hogy a növény gyökerei körbe növik a konténert. Ilyenkor a földlabdát függőlegesen behasogatjuk, hogy a gyökerek sugárirányba nőhessenek tovább. A földlabdát a talajszint alatt 3-5 cm-rel kell elhelyezni, hosszabb dugvány esetében ennél valamivel mélyebbre is kerülhet. Az ültetéssel egy időben ki kell helyezni a törzsneveléshez szükséges támkarókat, amelyek lehetőség szerint 5-8 cm átmérőjűek és kör keresztmetszetűek legyenek. Legmegfelelőbb erre a célra a nádkaró. A tövek körüli takarás szintén kedvezően hat a fejlődésre – ez a munkafázist sem érdemes megspórolni a gyökérzóna nedvességének megőrzésének érdekében!

A hatékony szaporítás titkai

A jelenleg legkorszerűbbnek számító törzses szaporítóanyag esetében az úgynevezett merisztémából történik a szaporítás, ami azt jelenti, hogy a növény egy rügyből indul, ezért a törzsnevelése egyszerűbb. Növendékünk így egy év alatt eléri a kívánt törzsmagasságot, tőátmérője 20-30 mm közötti lesz, ugyanakkor a gyökértömeg akár ötszöröse is lehet a konténeresének, így garantálva az optimális egyedfejlődést. Telepítés után a törzsnevelésre nem kell költséget és energiát fordítani, növekedésüteme is gyorsabb, ráadásul a növény gyommentesen tartása egyszerűbb.

Ültetéskor minimum 30 cm átmérőjű és 40 cm mély ültető gödröt kell készíteni, amelynek aljába talajfertőtlenítőt és tápanyag utánpótlásra alkalmas trágyát is célszerű helyezni – ezt földdel kell takarni, hogy a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a mű- vagy szervestrágyával. A törzses szaporítóanyag ültetésekor arra kell figyelni, hogy ugyanolyan mélységre kerüljön a növény a földbe, mint előzőleg volt.

Az őszi telepítéskor utánöntözés és az iszapolás nem szükséges, mert a tél folyamán a növény megkapja a szükséges csapadékmennyiséget, amely tavaszra légmentes gyökérzetet eredményez. A karózás sem indokolt, mert a törzs már megtartja önmagát, és a korona kialakítására alkalmas. Telepítés utáni első évben a törzs zöldelése szükséges, az őszi metszés alkalmával mindössze 2-3 szál vesszőt érdemes rajta hagyni. Az első évi virágzáskor a virágot le kell szedni róla, nem szabad hagyni, hogy termést hozzon, mert így „erőt és energiát” takaríthat meg a növény, amit aztán a növekedésre és a fejlődésre fordíthat. Törzses szaporító anyag telepítésekor a termőre fordulás kevesebb időt vesz igénybe – azaz a bodza a harmadik évben már termést hoz!

A nemes bodza betakarítása nyár végén, kézzel történik, amikor a bogyók elérték a 95 százalékos érettségi szintet. A megfelelően kiválasztott, szakszerűen telepített és megfelelően gondozott termő ültetvényen 80-120 mázsa terméshozam érhető el hektáronként!

Végül, de közel sem utolsósorban meg kell említeni még egy tényezőt: mint minden növény esetében, a bodzánál is létfontosságú a szaporítóanyag minősége. Az itthon leginkább elterjedt Haschberg alany vírusmentes anyanövényével Szövetkezetünk tiszteletbeli elnöke, Szendi Antal rendelkezik. Faiskolánk így a legkiválóbb minőségű, országos viszonylatban is egyedülállóként vírusmentes szaporítóanyagot állítja elő. Egy éves törzses alanyunk minden ősz novemberében átvehető a Válon működő faiskolánkban!